Nő a feszültség Németországban: Baerbock már a saját kormányát ostorozza
A zöld külügyminiszter szerint nem támogatják eléggé Ukrajnát.
„Az elektronikus betegakta 23 év után most már tényleg jön” – ígéri a német kancellár.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) által szervezett „Kérdések a csúcsjelöltekhez” (Fragen an die Spitzenkandidaten) nevű esemény Olaf Scholz német kancellár részvételével zajlott, aki válaszolt is az olvasók kérdéseire.
A beszélgetés során Scholz több aktuális politikai és társadalmi kérdést érintett, beleértve a gazdasági kihívásokat, az egészségügyi rendszert, a német külpolitika irányvonalát, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját.
Ezt is ajánljuk a témában
A zöld külügyminiszter szerint nem támogatják eléggé Ukrajnát.
Az esemény hangsúlyos témája a gazdasági kihívások és a társadalmi igazságosság volt. Scholz részletezte a német gazdaság előtt álló kihívásokat, beleértve az exportorientált ipar fenntartását és a munkaerőhiány kezelését.
Külön kitért a demográfiai változásokra, valamint a munkaerőpiacot érintő reformokra, amelyek célja, hogy Németország továbbra is versenyképes maradjon globális szinten. Hangsúlyozta, hogy
a nyitottság megőrzése, a bevándorlási politika reformja, valamint a társadalmi kohézió fenntartása kulcsfontosságú az ország jövője szempontjából.
Az interjú során Scholz több kérdést is megválaszolt a közönség és a sajtó képviselői részéről, amelyek a választások előtti politikai helyzetre és a jövőbeli tervekre vonatkoztak. A kancellár elkötelezettségét fejezte ki a fenntartható fejlődés, az erős szociális háló és a demokratikus alapelvek védelme iránt, miközben pragmatikus megközelítést sürgetett a jelenlegi problémák megoldására.
Ezt is ajánljuk a témában
A megválasztott amerikai elnök szerint a NATO-tagországok védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára kellene emelni.
Az egészségügy kapcsán Scholz kiemelte a prevenció fontosságát, amelyet Németországban erőteljesen fejleszteni kívánnak, mivel sok betegség elkerülhető lenne megfelelő megelőző intézkedésekkel.
Példaként említette a kórházi reformokat, amelyek célja, hogy minden egészségügyi intézmény biztosítani tudja a minimális szintű ellátást, valamint a betegek pontos diagnosztizálását.
A kérdező arra panaszkodik, hogy
évi 500 ezer kórházi fertőzés van Németországban.
Kiemelte, hogy évente több ezer ember veszti életét Németországban olyan gyógyszerek miatt, amelyeket az orvosok az allergiás reakciók kockázatának figyelembevétele nélkül írnak fel. Majd azt kérdezte, hogyan lehetne ezen változtatni.
A videóinterjú 47 és 50 percei között Olaf Scholz kancellár ígéretet tett arra, hogy végre bevezetik a német egészségügyben a digitális betegkövetést: „Az elektronikus betegakta 23 év után most már tényleg jön. Németországban minden évben sokan halnak meg azért, mert olyan gyógyszerintoleranciáik vannak, amikről nem tudhat a következő gyógyszerüket felíró orvos, mert nem tudja, mit csináltak előtte a többiek.”
Vagyis hangsúlyozta az elektronikus betegadat-rendszer (elektronische Patientenakte) bevezetését, amely kulcsfontosságú lehet az orvosi kezelések hatékonyságának javításában és a gyógyszeres kezelések közötti esetleges konfliktusok elkerülésében.
Scholz szerint ezek az intézkedések nemcsak az ellátás minőségét javítják, hanem jelentős előrelépést hoznak a német egészségügyi rendszer modernizációjában. A német kancellár szerint tarthatatlan, hogy a digitális betegadat-rendszer bevezetését már 23 éve ígérik, miközben a probléma megoldatlan maradt.
Összehasonlításképpen: Magyarországon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) 2017 óta működik, és az ilyen típusú hibák szinte teljesen megszűntek.
Ez élesen rávilágít a német egészségügyi rendszer elmaradottságára, különösen akkor, amikor már a migrációval járó terhek is súlyosan érintik a kórházakat. Egy mélyreható „ground zero” riport a német kórházakból rávilágíthatna arra, hogy a modernizáció halogatása milyen következményekkel jár.
A német nyelvű interjút itt nézheti meg, az ominózus mondatok 47-50 perc között hangzanak el:
Nyitókép: BORIS ROESSLER / AFP